Az egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítást hoztak létre Nagykanizsán

A török elleni hadjáratban kitüntetett szerepű egykori kanizsai várat bemutató állandó kiállítás nyílt Nagykanizsán, ahol egy önkormányzati tulajdonú cég finanszírozásában, annak telephelyén alakították ki a Thúry György Múzeum gyűjteményére alapozó tárlatot.

A nagykanizsai Vár úton, a hulladékszállító Netta-Pannonia Kft. telephelyén, a cég egyik raktárának átalakításával hozták létre az állandó tárlatot, amely a hajdani kanizsai vár építésének, kitüntetett szerepének és kényszerű pusztulásának történetét mutatja be. Korabeli metszetek nagyításai, az évtizedekkel ezelőtti feltárások fotói mellett egy pontos makett, továbbá mintegy félszáz tárgyi emlék – köztük ágyúgolyók, fegyverzetek darabjai, cseréptöredékek, valamint a vár több eredeti cölöpdarabja – látható a pénteken megnyitott, multimédiás eszközökkel is kiegészített kiállításon.
Száraz Csilla, a múzeum igazgatója felidézte, hogy a történelmi Kanizsai-család négytornyú várkastélya, majd a később köré épült ötszögletű erődítmény éppen az önkormányzati társaság jelenlegi telephelyének területén állt.
Az 1323-ban a család birtokába került Kanizsa településén valószínűleg 1393-ra fejeződött be a visegrádihoz vagy a diósgyőrihez hasonló várkastély építése. A későbbi várúr, Nádasdy Tamás az 1500-as évek közepén modernizálta és megerősítette a kanizsai várat, amely Szigetvár 1566-os eleste után a török elleni harcok legfontosabb végvára volt. Éppen ezért a vár királyi tulajdonba került, és ezt követően alakították ki körülötte az ötszögletű erődöt.
Megerősítése ellenére a törökök 1600 októberében, 43 napos ostrom után elfoglalták a várat, és csak pontosan 90 évvel később, a harmadik kísérlet után sikerült az addigra török központtá átalakított várost visszafoglalni. A dicsőséges évek után azonban szerepét vesztette a kanizsai vár, ezért alig egy évtizeddel később, 1702-ben királyi parancsra lerombolták – idézte fel a múzeum igazgatója.
Kitért arra is, hogy 1954 és 1958 között tárták fel először alaposabban a vár és a várkastély alapjait. Az elmúlt évtized belvárosi fejlesztései nyomán azután további feltárásokra is mód nyílt, így ma már szinte teljes pontossággal ismert az egykori erőd és belső építményeinek alaprajza.
A pénteki tárlatnyitón Cseresnyés Péter, a Nemzetgazdasági Minisztérium munkaerőpiacért és képzésért felelős államtitkára, a térség fideszes országgyűlési képviselője többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy az egykori vár olyan nevezetessége, kincse a városnak, amelyre a nem itt élőknek is érdemes felhívni a figyelmét. A tárlat pedig lehetőséget ad arra, hogy négy-ötszáz évet visszalépjünk a múltba.
Dénes Sándor, Nagykanizsa polgármestere (Fidesz-KDNP) örömét fejezte ki, hogy 70 évvel az első komolyabb feltárás után végre láthatóvá válnak a hajdani vár emlékei, amelynek lerombolása után a széthordott kövei számos kanizsai épület építőanyagaivá váltak. Azt is hangsúlyozta, hogy a tárlatot létrehozó társaság ezzel igazi példát mutat a társadalmi felelősségvállalásra.
Horváth Balázs, a társaság ügyvezetője a jövőbeli tervekről csak annyit mondott, hogy a gyűjtemény bemutatása után sokkal nagyobb léptékű elképzelések vannak az egykori kanizsai vár újbóli bemutathatóvá tétele érdekében.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.