Vizes élőhelyeket és gyepeket állított helyre a Duna-Dráva Nemzeti Park

Tucatnyi védett növény- és állatfaj elterjedésének kedvez a Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) most befejeződött európai uniós projektje, amelynek keretében öt tájegységben vizes élőhelyeket és gyepeket állítottak helyre.

Az egyéves programot a Környezet és Energia Operatív Program 212 millió forintos támogatásával az öt dél-dunántúli tájegység kilenc Natura 2000 és négy országos jelentőségű védett területén valósították meg – közölte a nemzeti park csütörtökön az MTI-vel.
A beavatkozásokat Szársomlyón, a drávaszentesi mocsárréten, a barcsi borókás területén, a dunaszentgyörgyi láperdőn és a Dél-Mezőföldi Tájvédelmi Körzetben végezték el több mint száz hektáron.
A Szársomlyói Természetvédelmi Területen a sziklagyepet és a löszgyepet veszélyeztető invazív bálványfa, akác terjedését akadályozták meg irtással, a Dél-Mezőföldön a gyűrűsi löszvölgyek területén hathektárnyi szántót alakítottak át, és 3,8 hektárt alakítottak vissza gyeppé.
Drávaszentesen a Komlósi-Rinya és a Gyöngyös-patak torkolatánál vízvisszatartást szolgáló létesítményeket építettek, így a mocsárrétről nem folyik el ellenőrizetlenül a víz; a terület nagy részén gyep jött létre, tíz hektáron pedig időszakos vízborítás alakult ki. A barcsi borókás területén a Rigóci-tórendszeren építettek vízkormányzókat és vízszintszabályozókat, illetve felújítottak 6 árapasztót. A gyékény kiirtásával nyílt vízfelületet hoztak létre, a tavakba pedig őshonos pontyféléket telepítettek. A dunaszentgyörgyi láperdőben szintén vízvisszatartó műtárgyak, fenékküszöbök építésének köszönhetően sikerült megemelni a láperdő vízszintjét.
A rekonstrukció számos védett faj megtelepedését és elterjedését segíti. A Dél-mezőföldi löszvölgyek, ahol a legnagyobb beavatkozás történt, a fokozottan védett tátorján élőhelye. A most kialakított gyepes védőzóna megakadályozza a gyomirtó szerek bejutását a területre, és a szántás okozta erózió sem veszélyezteti tovább a gyepeket – mondta Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályvezetője az MTI-nek.
Szársomlyón a bálványfa visszaszorítása mások mellett a magyar kikerics, borzas szulák, a magas borsó élőhelyén javít, és a gyephelyreállítás a haragos siklónak is kedvez – tette hozzá.
A Rigóci-tavak a kis vízi csibe, a fokozottan védett cigány réce, a bakcsó, réti sas, fekete gólya fontos táplálkozó területe, a drávaszentesi mocsáron él mások mellett a tavaszi tőzike, kockás liliom, a sekély vizes területek pedig a vonulási időszakban a parti madaraknak lehet táplálkozó helyük.
Az osztályvezető szerint a vizes élőhelyeken a beavatkozások hatása viszonylag gyorsan megmutatkozik, a kislile megjelenését már most észlelték a nemzeti park munkatársai. A löszterületeken lassabban, 4-5 év alatt alakulhatnak ki természetes gyepek.

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.